Gondolatok az előfizetéses üzleti modellről

A mai alkalommal egy új altémát nyitok az oldalon, amely az elmélkedések nevet kapta. Itt időről-időre olyan írások látnak majd napvilágot, amelyben egy-egy témáról osztom meg majd a gondolataimat a saját szemüvegemen keresztül. Mivel a véleményem szubjektív, ezért biztosan lesz majd olyan, aki ezzel nem ért egyet vagy máshogy látja. Ez így is van rendjén, nem titkolt célom a gondolatébresztés, ezért kérem szépen használjátok bátran a hozzászólások lehetőségét itt az oldalon és az egyes közösségi platformokon is. Vágjunk is bele az első témába...

Az előfizetéses modellről

Netflix, Disney+, Apple TV+, Spotify, YouTube Music, YouTube Premium, PlayStation Plus, Xbox Game Pass, Microsoft 365 és ez csupán néhány népszerűbb előfizetéses szolgáltatás a sok közül. Nyugodtan kijelenthető, hogy dugig van velük a padlás, hiszen néhány üdítő kivételtől eltekintve mindenki szeretne egy - lehetőleg - minél nagyobb szeletet abból a bizonyos tortából. Elég csak megnézni milyen lépéseket tesznek az egyes cégek annak érdekében, hogy valamelyik előfizetéses (abból is inkább a nagyobb) csomag irányába terelje a fogyasztói társadalmat. Gusztustalan mennyiségű reklám, reklámblokkolók megkerülése, fiókadatok megosztásának tiltása. Végül miután kénytelen vagy előfizetni, azon kapod magad, hogy már megint durván megdrágult az adott szolgáltatás. Na de nagyon belecsaptam a közepébe, vegyünk egy nagy levegőt és induljunk picit messzebbről...

Pár hete, mikor a szüleim látogatóban voltak nálunk, egy szatyrot nyomtak a kezembe, ezt otthon találtam szöveg kíséretében. Belekukkantva a tartalmába, rengeteg emlék ugrott be, ugyanis az alábbi képen látható dobozokat rejtette.

Bár még (vagy már?!) a harmincas éveim elején járok, Apumnak köszönhetően igen korán megismerkedtem a számítógépek és a videójátékok világával. Commodore 64 volt a kiindulási alap, majd gyerekkoromban szinte végig a személyi számítógép volt az egyeduralkodó a házban, aztán ahogy dolgozni kezdtem "elkényelmesedtem", és konzolra váltottam. A Sony lett a befutó, így egy PlayStation 4-gyel lettem konzolos. Mit is akarok ezzel mondani? Bár manapság már igen kevés idő jut a játékokra, az kijelenthető, hogy eddig szinte az egész életemet végig kísérték a játékok és programok. Jó sok mindent láttam, ha közhelyes akarnék lenni, akár azt is mondhatnám, hogy bezzeg régen minden jobb volt. Bár ez azért nem feltétlenül igaz, de kétségkívül egyes dolgokhoz máshogy álltak hozzá a cégek, kiadók.

A videójáték-piac helyzete

Ahogy a bevezetőben is írtam, már nagyon korán elkezdett érdekelni ez a világ. Bár voltak kisebb-nagyobb szünetek, a látóteremen kívülre sohasem engedtem. Így 25+ év után bátran kijelenthetem, szerintem nagyon rossz az irány. Elég csak megnézni a híreket, szinte minden hétre jut egy brutális leépítés vagy stúdió bezárás. Természetesen számos dolog közrejátszik abban, hogy ide jutott ez az iparág, én most ebből két számomra szembetűnőt említenék meg.

Az első

Valahogy régen volt annak egyfajta bája, hogy az adott megvásárolt játék doboza ott figyelt a polcon. Mai napig előfordul, hogy végig nézek rajtuk, ilyenkor mindig elfog egy nosztalgikus hangulat. Aztán ezek a dobozok szépen lassan kezdtek elkopni - sajnos - nálam is. A kiadók nyitottak a digitális piac felé, ezzel is spórolva a költségeken, mert így nem kell annyi lemezt, borítót, tokot legyártani, a logisztikai dolgokról nem is beszélve. Szóval szép lassan átbillent a mérleg nyelve. A 2024-ben megjelent játékok 75%-át digitálisan vásárolták meg.¹ PlayStation 4-en néhány kedvencet még én is dobozosan vettem meg, viszont az új generációs konzolok megjelenésével ez sokaknál már szóba sem jöhetett, hiszen a PlayStation 5-ből egy olcsóbb, lemezolvasó nélküli, digitális verziót is a piacra dobtak. A kedvező árcédula miatt én is ezt választottam. Ráadásul heti szinten van valamilyen leárazás a Sony játékáruházában, amelyek kizárólag a digitális verziókat érintik. Természetesen az egyes viszonteladók is szoktak leárazásokat meghirdetni, de közel sem olyan mértékűeket, mint amilyenek a digitális boltokban előfordulnak.

Aztán a Microsoft előállt a GamePass ötletével, amit természetesen követett a Sony is. Leegyszerűsítve ez egy olyan szolgáltatás, mint a Netflix, csak filmek és sorozatok helyett játékokkal. Van egy óriási játékkatalógus amihez havidíj ellenében lehet hozzáférni. Tehát már a játékot sem kell megvenni, elég kifizetni a havidíjat és szinte bármivel játszhatsz. Ráadásul igen sok új játék már a megjelenése napján bekerül a katalógusba. Akkor ezzel jól jár mindenki ugye? Kérdezhetné a Kedves Olvasó. Viszont ezzel szerintem teljesen elvették a klasszikus értelemben vett videójátékozás élményét. Mivel nem csak be- hanem ki is kerülnek játékok a katalógusból, így néha rákényszerül az ember, hogy egy-egy kiszemeltet gyorsan végig vigyen, mielőtt még az kikerülne a listából. Másik óriási hátrány a túlkínálathoz kapcsolódik, a végigjátszott játékok száma radikálisan lecsökkent. Ugyanis elég néhány perc amikor nem élvezed a játékot, vagy nem úgy haladsz benne, ahogy azt elképzelted és egyből belekezdesz egy újba. Egész egyszerűen megteheted, hiszen ezeken kívül még számos másik van a katalógusban, egész pontosan 537.

Szóval ide jutottunk bő két évtized alatt. Nem is olyan régen még a polcokon díszelegtek nagy becsben tartva, ma már "örülnek", ha a felhőből néhány órára letöltődnek a számítógép vagy konzol adattárolójára. Persze az is közre játszik, hogy ma már nagyon nehéz újat mutatni, de én biztos vagyok benne, hogy az előfizetéses modell is nyakig benne van, amiért már nem tudjuk úgy, vagy szinte sehogy értékelni a játékokat.

A második

Biztosan sok olyan tényező van még, amiről az ég világon semmit sem tudunk, de az biztosan nem segít a helyzeten, hogy aki egy picit is ismerősen mozog ebben a világban és meghalja azt a két szót, hogy szolgáltatás alapú, azt kirázza a hideg. Ugyanis ez egyáltalán nem a véletlen műve. Aki annyira nem jártas, annak annyit kell tudni az ilyen típusú játékokról, hogy ezekkel alapvetően mindig hosszú távon tervez az adott fejlesztő csapat, kiadó. Megjelenik és onnantól kezdve valamilyen rendszerességgel mindig érkezik hozzá új tartalom. Ráadásul a megjelenés utáni tartalmak általában ingyenesek szoktak lenni, Természetesen vannak kivételek, ez nagyban függ attól is, hogy az adott csapat hogy dönt, milyen módszerrel szeretne bevételhez jutni, amiből finanszírozni tudja a további tartalmak elkészítésének költségét. Monumentális, folyamatosan frissülő, állandóan megújuló játékok, amit csak egyszer kell megvennünk. Jól hangzik nem igaz? Papíron legalábbis mindenképpen. Mivel már szóba hoztam a Battlefield játéksorozatot, maradjunk is ennél egy példa erejéig.

A megértéshez elég annyit tudni, hogy ez egy interneten játszható, többszemélyes, lövöldözős játék (Multiplayer FPS), ahol a hangsúly a monumentalitáson van. Hatalmas pályák, rengeteg fegyver, jármű, rombolható környezet. Máig az egyik legnépszerűbb része a Battlefield 4. Ez még jóval a szolgáltatás alapú modell színre lépése előtt jelent meg 2013-ban. Akkoriban az volt a divat, hogy az alapjátékot jól megpakolták tartalommal, majd különböző tematikák mentén adtak ki úgynevezett fizetős letölthető tartalmakat (DLC). Ezeket általában egy csomagban előre is meg lehetett venni, esetünkben ezt Premium-nak hívták, és amikor megjelent az adott csomag akkor azt automatikusan megkaptuk. Aki szemfüles volt, az láthatta is a dobozát az első képen. Minden ilyen csomag 4 új pályát, számos fegyvert, járművet és új játékmódot tartalmazott. Ennek a modellnek az volt az előnye, hogy rengeteg új tartalmat kaptunk, amely újdonsága bőven kitartott a következő kiegészítő csomag érkezéséig. Ráadásul előre megmondták mikor melyik csomag fog érkezni. Hátránya, hogy ezért fizetni kellett, nem is keveset, hiszen kvázi még egyszer meg kellett venni a játékot. így az új tartalmakat csak azok kapták meg, akik ezt megvették. Ezért a játékosbázis nagyon feldarabolódott, hiszen volt, aki hozzáfért mindenhez, de sokan csak az alapjátékhoz, vagy csak egy-egy kiegészítőhöz.

Ezzel szemben a legutóbb megjelent rész, a Battlefield 2042 már az új modellt használta. Elég volt egyszer megvenni a játékot, minden további új tartalmat ingyen megkapunk. Igen ám, de ahogy már utaltam rá ezen tartalmak elkészítése pénzbe kerül, ezért a játékon belül lehetőségünk van valódi pénzt költeni, nem is keveset. Ezek a külön megvásárolható dolgok általában nem nyújtanak semmiféle előnyt, kizárólag kozmetikai elemekről van szó. Különféle festések fegyverekhez, járművekhez, ruhák katonáknak és ehhez hasonló dolgokat kell elképzelni. Én már ezt is elég nehezen nyelem le, ha egyszer fizetek egy termékért akkor még utána fizessek pluszban, mert mondjuk megtetszik egy fegyver festés. Hasonló modellt követnek a telefonos ingyenes játékok is, de ott legalább az alapjátékért nem kell egy forintot sem fizetni. Sajnos esetünkben a megjelenés utáni tartalmak (általában ezeket szezonoknak hívják) nagyon lassan érkeztek és a mennyiségük is hagyott kívánni valót maga után. 3-4 havonta egy darab új pálya, egy új jármű és néhány új fegyver nem elegendő, hogy a legnagyobb rajongókon kívül huzamosabb időre lekössön bárkit is. Ugye az a fránya túlkínálat?! Éppen ezért kezdtek elszivárogni az emberek, kevesebb dolgot vettek a boltban, kevesebb pénz jutott új tartalmakra. Ez egy ördögi kör, amiből nagyon nehéz kiszakadni, ha egyszer elindultunk a lejtőn. Aláírom az nagyon pozitív, hogy elég egyszer megvenni a játékot, de minden más, amit eddig felsoroltam a negatív oldalra billenti a mérleg nyelvét. A végére pedig egy számszerű összehasonlítás, ami azt mutatja be, mennyi tartalom készült a részekhez.

Battlefield 4 - Prémium alapú (2013.10 - 2015.12): 33 pálya, 86 elsődleges fegyver, 41 jármű

Battlefield 2042 - Szolgáltatás alapú (2021.11 - 2024.04): 21 pálya, 52 elsődleges fegyver, 25 jármű

A számok magukért beszélnek, de most térjünk át a programok világába.

Előfizetés alapú programok

Ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint a játékoknál. Először eltűntek a dobozok a boltok polcairól. Átvették helyüket a digitális változatok. Majd szépen sorban megjelentek az egyes programok előfizetéses változatai, végül sok helyen ez maradt az egyetlen opció.

Az Adobe hozzáállása

Legjobb példa erre az Adobe programcsalád. Aki már foglalkozott valamilyen szinten képszerkesztéssel, bizonyára találkozott már a Photoshop-pal, legalább hallomás szintjén. De akár említhetném az Acrobat, Premier Pro és Lightroom programokat is. Ezekből ma már nem lehet olyan verziót kapni, amit elég egyszer megvásárolni és az onnantól a miénk. Csak és kizárólag előfizetéses rendszerben használhatjuk ezeket. Maradjunk a Photoshop-nál, összehasonlítottam a jelenleg elérhető opciókat az utolsó olyannal, amelyhez még örökös licensz járt, tehát ez még a vásárlás után "örökre" a miénk maradt.

Tehát ha nem szeretnénk egy évre elkötelezni magunkat akkor havonta 17.045 forintot (41,61 €) kell fizetnünk. Ennél kedvezményesebb, ha egy évre előfizetünk, ekkor havonta "csak" 11.363 forintba (27,73 €) kerül. Viszont ekkor egy évig nem mondhatjuk le az előfizetést, különben kötbért kell fizetnünk. Szürreális... Természetesen vannak "kedvezőbb" konstrukciók is, az Adobe szerint a Creative Cloud Összes alkalmazás csomag éri meg a legjobban.

Erre az első évben 46% kedvezményt kapunk, így havi 29.053 forint (70,92 €) helyett, 15.603 forintos (38,09 €) áron juthatunk a csomaghoz. Azért ez havi szinten nem kis összeg. Ezzel szemben az Adobe Photoshop Elements 2024, amely egy picit lebutított, leegyszerűsített verziója, ráadásul néhány szolgáltatás nem is érhető el benne, ennek az ára 38.900 forint.

A "legviccesebb" az egészben, hogy már megjelent a 2025-ös verzió, viszont ott már nem jár örökös licensz, csupán hároméves.

Ezért is írtam fentebb, hogy szerintem nagyon rossz ez az irány. Esetünkben régebben 4 havi előfizetés áráért még megkaphattuk az örökös licensszel rendelkező verziót. Talán túl sokan is választották ezt az opciót és ezért lett az új verzió már csak 3 éves... Szerintem ez egy óriási lehúzás, csak sajnos, mint oly sok esetben tisztában van a cég azzal, hogy még így is elő fognak rá fizetni az emberek, mert tényleg nagyon jó programokról van szó, ezt aláírom. Én is nem egyet használok aktívan ezek közül. Félreértés ne essék, nem az Adobe-t szerettem volna rossz színben feltüntetni, csak a jelenségre felhívni a figyelmet.

Egy pozitívabb példa

Nézzünk egy másik példát a Microsoft képében az Office termékcsaláddal. Az előfizetéses modelljük a Microsoft 365 nevet kapta.

Ez egy évre 35.499 forint és az Office termékcsaládon túl (Word, Excel, PowerPoint, Outlook, OneNote), kapunk 1TB felhő tárhelyet a OneDrive-ban és még néhány produktivitásnövelő eszközt is. Ezzel szemben a korlátlan verzió, az Office 2024 25.000 forintba kerül. Szóval látszik, hogy lehet ezt eggyel finomabban is kezelni.

Összegezve, tehát én úgy látom az előfizetéses üzleti modell sokkal több negatív dolgot hozott magával, mint pozitívot. Játékoknál fordult elő, hogy egy ismerősömnek én is azt javasoltam, hogy mivel még soha nem volt konzolja ezért jobban jár a játék katalógussal, mint, hogy visszamenőleg megvegye őket egyesével, de ennek a hátulütőjét már leírtam. Szerintem valamiért az a cél, hogy az ember ne birtokoljon semmit és ilyen előfizetéses szolgáltatásoktól függjön. Ez pedig szerintem két óriási veszélyt is hordoz magával. Az egyiket már említettem, miszerint így teljesen degradálódnak ezek a szellemi termékek és nem tudjuk értékelni őket. A másik pedig, mivel kialakul egy függőségi viszony, a cégek kényük-kedvük szerint emelhetnek árakat, mivel nincs más opció ezért kénytelen leszel továbbra is fizetni. Elég csak megnézni a Netflix, YouTube Premium, PlayStation Plus árak hogyan változtak az elmúlt időben. Nem egy szolgáltatásnál volt megfigyelhető 30-35%-os emelés.

Elég borús képet festettem le, de természetesen ez az én véleményem és nagyon kíváncsi vagyok a Tiétekre. Ti mit gondoltok az előfizetéses üzleti modellről? Van olyan amire elő vagytok fizetve? Írjátok meg a hozzászólásokban!