Adatok biztonsága, azaz a biztonsági mentés

Adataink nem csak úgy kerülhetnek veszélybe, hogy azokat illetéktelen személyek eltulajdonítják, hanem azáltal is, hogy valamilyen úton-módon elvesztjük azokat. A legtöbb esetben ez merevlemez meghibásodás során szokott megtörténni. Így akár féltve őrzött családi fotók, fontos személyes okiratok, tanuláshoz vagy munkához kapcsolódó dokumentumok válhatnak akár örökké az enyészetté. Ilyenkor persze utolsó mentsvárként próbálkozhatunk adatmentéssel otthon, vagy akár egy szakembert is felkereshetünk. Az előbbi nem biztos, hogy sikerre vezet az utóbbi költsége pedig olyan magas is lehet, inkább lemondunk adatainkról. DE! Van egy jó hírem Kedves Olvasó, egy kis tudatossággal és odafigyeléssel adatainkat biztonságban tarthatjuk a biztonsági mentéseknek köszönhetően.

A biztonsági mentés alapjai

Egy Barátom szokta mondogatni, hogy ha bármilyen fontos adat nincs meg legalább három különböző helyen, akkor az olyan mintha nem is létezne. A biztonsági mentés szerintem egyik legfőbb szabálya, hogy mindig készüljünk a legrosszabbra. Nálam a családi fotók olyan szinten vannak biztonságban, hogy ha leégne a ház, még akkor is lenne honnan visszaszerezni őket, de erről majd egy későbbi bejegyzésben.

Először is nézzük az alapokat. Az adatbiztonság és mentés témakörében előbb-utóbb szembe találkozunk a RAID (Redundant Array of Independent Disks) kifejezéssel. Ezt magyarul független merevlemezek redundáns tömbjeként szoktuk fordítani, ez egy olyan tárolási technológia mely használatával különböző módokon tudjuk az adatainkat elosztani akár több fizikailag független merevlemezen. Több típus (szint) létezik, van amelyik az adatbiztonságot helyezi előtérbe, de van olyan is, amely az adatátviteli sebességet vagy a tárolási kapacitást. Nézzük tehát egyesével a manapság használt típusokat.

RAID típusok

RAID 0 (összefűzés)

A sebességet és a tárhelykapacitást helyezi előtérbe, cserébe egyáltalán nem hibatűrő, nem biztosít adatvédelmet meghibásodás esetén. Lényege, hogy két vagy több merevlemezt logikailag összefűznek. Tehát ha van két darab 500 GB¹-os merevlemezünk, azokat összefűzve egy darab 1 TB²-os (1000 GB) egységet kapunk. Fontos, hogy különböző méretű lemezeknél, a nagyobbnál is mindig csak a legkisebb kapacitású méretet lehet felhasználni. Tehát egy 750 GB-os és egy 1 TB-os adathordozó esetén kétszer 750 GB-ot, azaz 1,5 TB-ot tudunk RAID 0-ba összefűzni. Az 1 TB-os lemezen megmaradt 250 GB-nyi szabad helyet felhasználhatjuk másra. Írási és olvasási sebessége, az egyes lemezek sebességének összege is lehet. Ez a leggyorsabb megoldás a RAID szintek között, viszont bármelyik merevlemez meghibásodása teljes adatvesztést okoz. Főleg olyan helyzetekben szokták alkalmazni, ahol a sebesség a fontos, nem pedig az adatbiztonság.

RAID 1 (tükrözés)

Az adatbiztonságot helyezi előtérbe, a legtöbbször két merevlemezes felállásban használják. Az adatok ebben az esetben tükrözve vannak a merevlemezeken, ezért igen hibatűrő megoldás, adatvédelmet biztosít a használt merevlemezek száma - 1 esetig. Cserébe a tárhelykapacitást nézve pazarló, hiszen minden adatot mindegyik lemezen eltároljuk. Ebből következik, hogy különböző méretű merevlemezek használatakor, a logikai egység mérete megegyezik a legkisebb méretű lemezével. Tehát ha van például 500, 750 és 1000 GB-os lemezünk, RAID 1-ben csak 500GB-nyi adatot tudunk mindegyik lemezen ugyanúgy eltárolni. Cserébe viszont véd két lemezes meghibásodás esetén is.

RAID 5

Minimum három lemezes felállásban használható. Lényege, hogy mindegyik lemezen úgy nevezett paritás információt helyeznek el, melyekből matematikai műveletekkel előállíthatók a tárolt adatok. Egy lemez meghibásodásáig véd, a rajta tárolt elemek a fenti módszerrel teljes egészében visszaállíthatók. A paritási adatok előállítása költséges művelet, ezért az írási sebességet tekintve lassabb, mint az eddig ismertetett megoldások. Főleg olyan helyzetekben használják, amikor a költséghatékonyság és az adatvédelem fontosabb, mint a sebesség.

RAID 6

Minimum négy lemezes felállásban használható. Tekinthetjük a RAID 5 kibővítésének. A paritás információt kétféleképpen is kiszámolják (soronként és oszloponként is), ezáltal két lemez meghibásodásáig véd. Sebességét tekintve még a RAID 5-nél is lassabb a dupla paritás számítás miatt, viszont nagyszámú merevlemez használata esetén még költséghatékonyabb és hibatűrőbb, mint az említett megoldás.

RAID 10 (1+0)

Ahogy a zárójel is utal rá a RAID 10 igazából két megoldás együttes használatából ered. Ötvözi a RAID 0 és a RAID 1 előnyeit. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy merevlemez párokat alkotunk, ahol tükrözzük az adatainkat (RAID 1), majd az így keletkezett párokat fogjuk összefűzni (RAID 0). A párok miatt a megoldáshoz minimum négy merevlemezre van szükségünk, illetve a tükrözés miatt a teljes lemezméret felét tudjuk csak kihasználni. Cserébe merevlemez páronként 1 lemezes meghibásodásig véd és a sebességet illetően is gyors. Főleg olyan alkalmazások esetén szokták használni, ahol rengeteg az írási és olvasási művelet. Ilyenek például az adatbázisok.

A fenti RAID-típusokból jól kivehető, hogy az adatvédelem témáját illetően nincs minden helyzetre kiterjedő szuper megoldás. Mindig mérlegelnünk kell, hogy számunkra épp mi a fontos. A kapacitás? Az adatvédelem? A sebesség? A költséghatékonyság? Ezek függvényében kell meghoznunk a döntést. A Synology alábbi oldalán van egy RAID kalkulátor, ahol megnézhetjük, hogy adott merevlemez és RAID-típus használata mellett mekkora rendelkezésre álló kapacitással tudunk számolni, illetve, hogy ebből mekkora a védett mennyiség. Ahogy láttuk a fent ismertetett RAID szintek rendre több mint 1 merevlemezt használtak, ezért a következő bejegyzésben megnézzük, hogy gyakorlati szinten mit tehet az átlag felhasználó az adatvesztés elkerülése érdekében.